IV: Külföldi kitekintés

 

 IV. Külföldi kitekintés

 

Az előzőekben már volt szó néhány külföldi megoldásról. Ezek folytatásaként először összehasonlítjuk a budapesti és a koppenhágai távfűtési hálózatokat.

Koppenhágában a hőt 4 kombi ciklusú erőműben, 3 szemétégetőben és több mint 50 csúcskazános fűtőműben állítják elő. Az elosztó hálózat több mint 20 elosztó hálózatból áll, és 3 összekapcsolt vállalat (CTR, VEKS és Vestforbrænding) működteti, végzi az optimális teherelosztást. Jól látható az egész városra kiterjedő egymással kooperáló elosztó hálózat. A Koppenhágai távfűtési rendszernek 2x20000 m3 hőtároló kapacitása van. A felhasznált tüzelőanyagok skálája a földgáztól a hulladéktól a szénen keresztül a biomasszáig terjed. Nem nehéz észrevenni a sokféleséget, mind a hőtermelés, mind pedig az elosztás területén, valamint az ezeket összekötő vezetékhálózatot. Ehhez képest a budapesti rendszer meglehetősen egyhangú csekély kooperációval.

 Koppenhága távfűtési hálózatát a következő 5. sz. ábra szemlélteti [7]

 

 

 

5. sz ábra

A színes kockák az elosztó cégeket jelzik, illetve a gőzrendszereket (utolsó kocka).

A 6. sz. ábra [3] a budapesti távhőellátási körzeteket mutatja be (piros, sárga zöld és kék színű területek). A kis barna körök a hőtermelő egységeket, jelölik. Ezek között az Újpesti Erőmű és a rákospalotai Hulladékégető kivételével nincs kooperáció és a hulladékégető kivételével, a földgáztüzelés a jellemző. Az erőművekben ugyan vannak csúcskazánok (forróvíz kazánok) de ezek üzemeltetését az érintettek igyekeznek elkerülni, mert minél több villamosenergia termelésre ösztönöz a jelenlegi árrendszer, még rossz hatásfok esetén is. Az egyes rendszerekhez külön hőtárolók nem tartoznak.

 

 

6. sz ábra

A Dániában jellemző távfűtési rendszerek egyszerűsített csőkapcsolási vázlatát a következő, 7. sz. ábra mutatja be. [7]

 

 

7. sz. ábra

Az ábrán figyelemre méltó egyebek mellett a hőtároló utáni elosztó hálózat alacsony nyomás és hőmérséklet szintje. Ez teszi lehetővé műanyag csővezetékek alkalmazását is. A hazai 55-80 oC visszatérő hőmérséklettel szemben az ábrán látható 40-50 oC, illetve 45-60 oC hőmérséklet a villamosenergia termelés hatásfoka miatt is lényegesen kedvezőbb a hazainál (ld. 1. sz. képlet és 2. sz. diagramot).

A Dán távfűtési rendszer további jellemzői [7]

A Dán távfűtési rendszert sok ország távfűtési szakértői tanulmányozzák. Sokan meglepődnek és még lelkesebben tanulmányozzák a Dán tapasztalatokat. Egyedülállónak találják más országok megoldásaihoz képest. Gyakran kérdezik melyek a legérdekesebb és legfontosabb jellemzői a Dán távfűtésnek. A következő 10 jellemvonás figyelembevétele javasolható.

 

 

1. A távfűtés és a kombinált ciklusú villamosenergia termelés piaci részesedésének növelése.

A távfűtés 2004-től a Dán energiapolitika sarokköve, most a fűtött területnek majdnem 60%-t teszi ki és ez szám növekszik. A kapcsolt hőszolgáltatású erőművek tüzelőanyagai: szén, gáz, hulladék és biomassza az esetek többségében. A villamosenergia piac részesedése kombinált ciklusú termelésből szintén növekszik. Nagyon fontos megjegyezni azt, hogy tárgyilagos energia politika csak akkor valósítható meg, ha a sűrűn lakott városok többségét rendszeresen tájékoztatják a távhőellátásról.

 A Dán energia politikának lényeges részét képezi a távfűtés, amelynek fő szempontjai:

 • A legkisebb nemzeti költség megvalósítása.

  • Biztonságos ellátás nemzeti szinten.

  • Energia hatékonyság.

  • A CO2 és más szennyező anyag legalacsonyabb szintű kibocsátása.

  • Alacsony szintű helyi szennyezés.

  • Kényelmes,

2. Erős támogatás a központi hatóságok részéről.

 A távfűtés erős támogatása, a széles körű hatáskör kialakítása a központi hatóságok részéről, fontos szempont, beleértve:

 

• alacsony nemzeti költségű energetikai tervezést,

 

• a városi hő-tervezés alacsony költségének megfigyelését,

 

• a kerületek, övezetek fűtése más forrásainak megfigyelését,

 

• a helyi hatóságok bátorítását, a legalacsonyabb költségű tervek keresztül vitelére.

 

 • A törvényes lépések végrehajtását, érvényre juttatását, kapcsolatot az épület tulajdonosokkal, és a távfűtéssel.

 

• Az elektromos fűtés tiltását az új épületekben,

 

• a fosszilis tüzelőanyagokkal való fűtés magas adóztatását,

 

• a közszolgálati hálózatok felújításának magas támogatását,

 

• magas támogatását azoknak a fogyasztóknak, akik bekapcsolódnak a távfűtésbe.

 

Ezek azok az intézkedések, amelyek egyesítve erős szabályzás és ellenőrzés előnyével jelentős piaci hasznával nagyon fontosak, azonban távolról sem elégségesek.

3. Erős támogatás a városok részére

Az Önkormányzatok szerepe a nemzeti energia politika végrehajtásában nagyon fontos, amint az is, hogy az Önkormányzatok természetes érdeklődést mutassanak egy jó helyi távfűtési rendszer kialakítása iránt, a városi lakosság javára. A távfűtési hálózat elismerése, mint a városi infrastruktúra természetes része, ami útján az összes épület körzetében elegendő hő- sűrűség szolgáltatható (és elegendő a lakosság sűrűsége is). A fűtési terv lényeges része a várostervezésnek. A kevésbé sűrűn beépített kerületeket közvetlen gázfűtéssel látják el, de idők folyamán, ha a hősűrűség növekszik, távfűtésre változtatják.

4. Fogyasztói tulajdonjog

Majdnem mindegyik távfűtő társaság a fogyasztók tulajdonában van, vagy, mint közvetlen fogyasztói szövetkezet, vagy közvetve, mint városi tulajdonú társaság. Tehát a fogyasztók választott tagjai az igazgató tanácsoknak, közvetlenül, vagy közvetve a nyilvánosságnak. Néhány városi társaság közvetlen fogyasztói tanácsadó testület alapított, ily módon hasznos, előnyére szolgál, mindkettő, a szövetkezeti és a városi tulajdon számára. Más városi társaságokat magánosítottak a társaság átalakításával fogyasztói szövetkezetbe. Egyaránt fontos, hogy minden lakóépület megfelelően szervezett legyen. A magánosított lakóépületeket a magánosítási törvénynek meg megfelelően kell megalapítani, a társasház magán tulajdonosainak egyesülésével, akik a jogos tulajdonosai az épületnek és ily módon jogos fogyasztói a távfűtésnek. A magántulajdonosok egyesülete felelős az összes belső berendezés költségeinek felosztásáért a lakások tulajdonosai közt, beleértve a fűtési költségeket is. A bérlakás szektorban szintén sok lakás társaság alapított helyi választott tanácsadó bizottságot a lakók közül. Ezek részt kérnek, a helyi költségvetés készítésében, ez-által a magántulajdon nyilvánvaló hasznai közül nyernek valamennyit. Ez bizonyos előnyöket nyújt:

 

• Minden társasági hasznot visszaadnak a fogyasztóknak az év végén, vagy átviszik a következő évi alacsonyabb hő-árakban.

 

 • A menedzsmentet arra bátorítja, hogy dolgozzon a fogyasztók jó kiszolgálásán, a lehetséges legalacsonyabb hő-árakért.

 

 • Minden költségvetés és ár átlátható lesz.

 

 • A fogyasztók nagyobb mértékben lesznek késztetve a számlák kifizetésére.

 

 • Csak a fogyasztóknak lesz haszna a hő-ellátáson, vagy elszenvednek esetleges veszteségeket.

 5. Hatékony finanszírozás

A finanszírozás sok országban probléma, de, Dániában a távfűtési szektorban nem az. A legtöbb társaság 100%-ban nemzetközi hitelek által fizeti a saját befektetéseit a hálózatokba és CHP (kombinált ciklusú erőművek) erőművekbe, a legalacsonyabb piaci alapú kamatlábbal. A bankok, amíg látják, hogy a biztonság magas, versenyeznek azért, hogy a legjobb feltételeket ajánlják fel. A biztonság a következő okok miatt magas:

 • A nemzeti energiapolitika stabil. A törvényes hatóságok szavatosságot vállalnak a kölcsönökért és a fogyasztói szövetkezetekért szintén.

 

 • A fogyasztók kötelezettek rendszerben maradni és a legkisebb rögzített díjat fizetni.

 

 • A bizonyított technológia és karbantartási menedzsment biztosítják a berendezések hosszú élet-tartamát.

 

 • A tanácsadók megvalósíthatósági tanulmányokon és projekt végrehajtásokon keresztül know-how-t nyújtanak.

 

 • A vállalatoknak világos feladatai, felelősségei és eredményes döntéshozatalaik vannak.

 6. Változatos műszaki megoldások

A Dán távfűtési rendszerek jellegzetesek, mindazonáltal nincsenek olyan kötelező normák és szabványok, részletes műszaki megoldások, tervezési előírások, amelyeket követni kell. Éppen ellenkezőleg a technológiai fejlesztés nagyon dinamikus, a műszaki megoldások igen nagy változatossága jellemző. Azok a létesítmények, amelyek több mint 30 évesek, és amelyek még mindig működnek, természetesen különböznek az újaktól, de még az új létesítmények is különböző megoldásokon alapulhatnak. Ezek megfelelnek a helyi igényeknek és a helyi döntéshozók véleményének.

 

 A távfűtési vállalat gyakran segíti tanácsadója által a fogyasztókat annak az elképzelésnek a kiválasztásában, ami a fogyasztóknak hosszú távon a legjobb pénzügyi megoldást adja figyelembe véve, hogy végül is egyedül a fogyasztók azok, akiknek fizetni kell a költségeket.

 7. Dinamikus fejlesztés és együttműködés

Sokaknak meglepetést okoz, hogy olyan egy kicsi országban, mint Dánia feltalálták az előreszigetelt csöveket, más összetevők sokaságát a fűtési rendszerekben és ezek fejlődtek (hasonlóan, mint a modern szélturbinák). Mi a titok? Nehéz találni egy hajszálpontos különleges okot, de a következő tényezők fontosak voltak ebben a fejlődésben:

 

 • A normák és a szabványok előírt funkciókon alapulnak (nem speciális részleteken) ezért megengedik a megoldások nagy változatosságát (az előzőek szerint), amelyek versengő fejlesztésre késztetnek.

 • A fejlesztés a berendezések szállítói, a tanácsadók és a távhő ellátó rendszer-vállalatai közötti együttműködés számára jó környezetet hoz létre.

 

 • A fejlesztés jó környezetet hoz létre a szövetkezetek és a távfűtési társaságok, a berendezések szállítói és a tanácsadók számára.

 

 • Sok kisvállalkozás a magán területen versenyképes környezetben dolgozik.

 

 • A kezdeti szakaszban levő egyéni projektek esetében a kormány támogatja az energetika fejlesztését, hatékony technológiai befektetési támogatások által.

 

 • A Dán Távfűtési Egyesület támogatást ajánl minden érdeklődő tag vállalatnak, érdeklődő szervezetnek és cselekszik a szektorért.

 

 • Általában véve azt lehet mondani, hogy a tevékenységeknek és felelősségeknek a decentralizációja a titok.

 8. Nagy integrált rendszerek optimális terheléssel.

A Dán távfűtési rendszerekről általában nem gondolják, hogy a legnagyobbak a világon. Dániában valószínűleg, ismertebbek a falvakban a kicsi és egyszerű helyi rendszerek. Ennek az egyik oka lehet a szerény hőterhelés (hőigény), a mérsékelt éghajlat. Egy másik ok az épületek nagyon jó hő-szigetelése. Mindazonáltal ha összehasonlítjuk a fűtött területeket, amelyeket az integrált rendszerből látnak el, akkor a rendszerek eléggé nagyok lehetnek. Például a Koppenhágai régióban a távfűtési rendszer a világon a legnagyobb. Az ugyanabból az érdekszövetségi rendszerből működetett távhővel ellátott terület összesen körül-belül 50 millió négyzetméter, az éves összesen termelt hő 30000 TJ. Ez a rendszer egy érdekes példája:

 

• A régi és az és új műszaki megoldások kombinálásának,

 

• az intézményesített megoldásoknak,

 

• az üzemeltetés vezetésének,

 

• a díjszabásoknak.

 

9. Hőtárolók

Sok látogató soha nem látott hőtárolót korábban, de Dániában mostanra majdnem minden távfűtési rendszerben létesítettek hőtárolót. Ezt több okból tették:

 • optimális termelés kisméretű CHP (kombi ciklusú) erőművekben,

 

• optimális termelés nagy CHP erőművekben,

 

• szilárd tüzelőanyagú-kazánok optimális üzeme,

 

• a napi hőigény szintek változásának követése,

 

• a nyomástartás biztosítása,

 

• víztárolás biztosítása,

 

• csúcsterhelés kielégítésének elősegítése a leghidegebb időszakokban.

 

A legnormálisabb és egyszerűbb a kisebb nyomású tároló létesítése közvetlen kapcsolattal 500-50000 m3 kapacitással. Néhány nagyobb kapacitású összetettebb működésű típus (120 oC hőmérsékletig) önálló kapcsolaton, szivattyúkon és fojtó szelepeken keresztül kapcsolódik a rendszerhez. Koppenhágának 2 x 20 000 m3 kapacitású tárolója van.

 10. Egyszerű műszaki megoldások

Nyilvánvaló, hogy gyakran a haladó megoldások vonzzák a legtöbb figyelmet. Ez nem helyes, mióta a Dán tapasztalatok alapján a következő fő jellemzőkkel, kicsi, egyszerű rendszereket lehetett tervezni:

 

• Legnagyobb tervezési hőmérséklet 95 °C.

 

• Változó tömegáram, nyáron a hőmérséklet 60 °C alatt van.

 

• Az előszigetelt összekötött rendszer hálózata csőlírák nélkül, kiegyenlítőkkel vagy előfeszítéssel.

 

• A költségek további csökkentése céljából a csőíveket csak 60 centiméterrel föld alatt egy új optimalizált árokban lehet beszerelni.

 

• Alállomások (hőközpontok) közvetlenül nyomás-különbség szabályzó szeleppel mindegyik épület együttesben.

 

• Házi forróvíz termelése mindegyik épületben levő alállomáson.

 

• Tömegáram, vagy hőmennyiségmérés mindegyik alállomáson (ennek alapján történik a költségek szétosztása az épületek között).

 

• Zárt fűtő kör és vízkezelés.

 

Az ilyen egyszerű megoldások olcsóbbak és fontosabbak lehetnének, mint a fejlettebb megoldások alkalmazása egyes távfűtési piacok további fejlesztésére a nyugati országokban, vagy a kis helyi elosztó rendszerek túlélése számára a közép és kelet európai államokban.

 

Az előzőekben leírtak érzékeltetésére bemutatjuk a következő 5. sz. képet, amelyen egy fatüzelésű, és kombi ciklusú erőmű látható. Az erőmű a dániai Assens település hozzávetőleg 5400 fős lakóközösségét látja el távfűtéssel. Ez egyben bizonyítéka annak is, hogy nem csak a gáz-gáztüzelésű kombi ciklusú erőmű létesíthető, hanem bármilyen szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal működő erőmű (még hasadó anyaggal működő is) kiegészíthető gázturbinával, kombi ciklusú erőműként működtethető, csökkentve ez által a földgáz felhasználást.

 

 

 

 

5. sz. kép

 

A következő 6. sz. kép pedig a koppenhágai Avedere erőmű forróvíz keringtető-szivattyú állomását mutatja be, amelyet méltán irigyelhetnek meg a budapesti kollégák, annak ellenére, hogy a sok sötét szín, a természetes világítás hiánya miatt ez is elég barátságtalan, lehangoló. De: rendezett, alkalmazzák az ergonómia és biztonságtechnikai szempontokat, áttekinthető, a berendezések körbejárhatók, kezelhetők! (Ez a felújított Kelenföldi Erőműre sajnos nem jellemző!) Feltűnő és nyilván hatékony a több szivattyú alkalmazása egy-két nagy teljesítményű, részterhelésen gazdaságtalan üzemű szivattyú helyett. A rendszer változó-fordulatszámú szivattyúi biztosítják a változó tömegáramú szabályzást, a mindenkori terhelési viszonyok gazdaságos követését.

 

 

 

6. sz. kép

 

Az is figyelemre méltó, hogy amíg nálunk sok szakember vitatja a szivattyúk előtti szűrők szükségességét, a beruházási költségek rosszul értelmezett csökkentési igénye miatt, a tulajdonosi kegyek elnyerése érdekében, (ezért például Kelenföldön nincs is a forróvíz keringtető szivattyúk előtt szűrő beépítve,) addig Dániában ezek alkalmazása természetesnek látszik.

 

A Dán tapasztalatok csaknem minden elemének átültetése a hazai távfűtési rendszerek gyakorlatába nagyban elősegítené a jelenlegi tarthatatlan helyzet javítását.

 

 

 

Latest posts
Topic Last post
Gazdaság - Távfűtés / A távhőszolgáltatásról - közérthetően
Sat 16.05.2009 [01:10]

I. Történet II.Műszaki, gazdasági háttér III: A drága távhő okai. Kié a profit? IV. Külföldi kitekintés V. Kié legyen a profit? 
www.molnar.info=>GAZDASÁG=>A távhő szolgáltatásról közérthetően=>IV. Külföldi kitekintés